Híres váci emberek > Vác - wyw.hu

1869-ben a váczi kolostor főnöke lett, később rendkormány tanácsos; 1889-ben Szolnokra helyeztetett.

Dónusz Éva (1967-): kajakozónő. Mint oly sokan Magyarország kajak-kenu sportjának világhírnevet szerző versenyzők közül , ő is Vácott fogta először kezébe a lapátot, nevelőedzője Csereklye József volt. Fejlődése érdekében azonban a fővárosba az UTE-ba igazolt, ahol Fábiánné Rozsnyói Katalin csoportjának tagja volt, majd a barcelonai olimpiát követően a Bp. Honvédba igazolt. Felnőtt világversenyen 1989-ben mutatkozott be, mindig ott volt a győzelemre esélyes versenyzők között, ám sokáig nem sikerült az NDK-sok hegemóniáját megtörnie. Plovdivban kajak kettesben indult, s az ezüstérmet szerezte meg 500 méteren. 1990- ben már három számban is indulhatott a poznani vb-n, s mindhárom számban – kajak kettesben 500 és 5000 méteren, valamint kajak négyesben – a dobogó második fokára állhatott. 1991-ben Párizsban ugyancsak kajak kettesben és négyesben nyert

Pető Tibor sportága: evezés versenyszáma: kétpárevezős születési idő, hely: ...

A magyar barokk egyik legnépszerűbb költője, Beniczky Péter (1603–1664), rokonságban állott a Felvidék számos főúri és gazdag nemesi családjával.

1977-től a Váci Hajó, 1987-től az Újpesti Dózsa, illetve az UTE (Újpesti Torna Egylet), majd 1993-tól a Honvéd Westel kajakozója volt. 1989-től szerepelt a magyar válogatottban. 1992-ben, a barcelonai olimpián a Czigány Kinga, Dónusz Éva, Kőbán Rita, Mészáros Erika összeállítású magyar kajak négyes tagjaként, 500 méteren olimpiai bajnoki címet szerzett. Ugyanezen az olimpián Kőbán Ritával kajak kettes 500 méteren bronzérmet nyert. A magyar kajak négyes tagjaként részt vett az 1996. évi nyári olimpiai játékokon is. Az aktív sportolástól 1999-ben vonult vissza.

anulmányait szülő városában kezdte, majd a Piarista Gimnáziumban folytatta. 1925-ben belépett az irgalmasok rendjébe és hat évvel később szerzetesi fogadalmat tett. A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán szerzett orvosi diplomát 1939-ben. A második világháború alatt több városban folytatott orvosi gyakorlatot. Az irgalmasok rendjének feloszlatása után visszaköltözött Vácra. A ő nevéhez fűződik a váci kórházban a sebészet, traumatológia, belgyógyászat, gégészet és szülészet elindítása. A váci kórházban, munkahelyén hunyt el.

Igazgatósága alatt alapította meg a Zeneakadémia Nagydíját és a Kivételes Tehetségű Gyermekek Képzőjét. Versenyeket rendezett korábbi nagy magyar hegedűsök emlékére, emelte a zenekari muzsikus képzés színvonalát és a Zeneakadémia hagyományainak megfelelően ismét szétválasztotta a tanár- és művész képzést, s nem utolsó sorban az ő utasítására kapott önálló tanszaki rangot a kamarazene.

Bp.-en nyert jogi doktori és ügyvédi oklevelet, aztán bejárta egész Európát.

Hajnik Pál (Vác, 1808. január 18. – Buda, 1864. április 30.)[1]: ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd a rendőri osztály főnöke, országos rendőrfőnök.

Gyulay Zsolt az 1988-as, barcelonai ötkarikás játékokon 500 méteren egyesben, az 1000 méteres távon négyesben (Ábrahám, Csipes és Hódosi társaként) nyert olimpiai aranyérmet - ő volt az első magyar kajakos, akinek "egyszerre" kettő sikerült.

Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező férje volt.

1986 óta a váci Alkotóház műtermében végzi munkáját.

Kovács Dénes (Vác, 1930. április 18. – Budapest, 2005. február 11.[1]) hegedűművész.

Hajnik Pál (1808-1864): ügyvéd, a pesti Közcsendi Bizottmány tagja, a Batthyány-kormány miniszteri tanácsosa, majd a belügyminisztériumi rendőri osztály főnöke. 1848-49-ben Vác országgyűlési képviselője. 1849-ben országos rendőrfőnök.

Vácott Babella László irányításával kezdett kajakozni. Nagy szorgalmára figyelt fel a hatvanas évek elején a válogatott akkori vezetőedzője, Granek István.